Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


II. Henrik és XIV. Lajos uralkodása, udvara

         Henrik herceg 1519. március 31-én született Saint-Germain-en-Laye-ben. Apja, az akkori francia király, I. Ferenc volt. Az örökösödési törvény szerint nem az ifjú Henrik volt a trónörökös, hanem bátyja, Ferenc. Az idősebb herceg azonban életét vesztette még trónra lépése előtt, így a korona Henrikre szállt 28 évesen, amikor I. Ferenc meghalt.ii.-henrik..jpg

A regény szempontjából azonban II. Henrik szerelmi és udvari élete érdekes számunkra, így arra fektetem én is a hangsúlyt. Feleségét, az olasz származású Medici Katalint igen fiatalon vette feleségül politikai okokból kifolyólag. Igaz szerelme azonban egy nála 20 évvel idősebb hercegnő, Diane de Poitiers volt élete végéig. Ez a hölgy, II. Henrik szeretője, olyan nagy befolyásra tett szert, hogy a király szinte minden mozzanatát irányítani tudta és világszerte úgy kezelték, mint magát a királynét, Katalint. Ennek következtében a két nő egymás riválisává vált és az udvart is két részre osztották ezzel.

A király életében a sport (főként hadi gyakorlatok és lovaglás) és az udvari ünnepségek, bálok játszották a legnagyobb szerepet, mely események a regény helyszíneit is adják. (Épp egy ilyen bálon ismeri meg egymást a két főszereplő: Clèves hercegnő és Nemours herceg).

         A Napkirály, azaz XIV. Lajos udvarát természetesen jobban ismerte az írónő, hiszen abban a korban élt, és nem kevés időt töltött az udvarban, így maga is az udvari élet részesévé vált. Nem véletlen, hogy keveri az írónő a két királyi udvar motívumait, hiszen a versailles-i palota a legmeghatározóbb a francia uralkodói udvarok közül.xiv.-lajos.jpg

XIV. Lajos 1638. szeptember 5-én született szintén Saint-Germain-en-Laye-ben. Kisgyermekként került a trónra, így anyja, Ausztriai Anna uralkodott helyette régensként Mazarin kardinálissal. Később, uralkodása idejét abszolutizmusként emlegetik, hiszen XIV. Lajos korában a királyi udvar volt az egész ország mozgatórugója.

A fényűzés, bálok, ünnepségek talán még meghatározóbbak a Napkirály udvarában, mint II. Henrikében. Zene, táncos előadások, és ízletes tálak jellemezték ezeket az estélyeket, amelyek során számos szerelmi szál szövődött hercegek és hercegnők között.

XIV. Lajos számos szeretőt tudhatott magáénak, gyakran azért szervezett bálokat, hogy az aktuális hölgyét bemutassa az udvarnak. Első nagy szerelme Marie Mancini, Mazarin unokahúga volt, azonban ez a szerelem csak plátói maradt a két fiatal között, mert a kardinális megakadályozta. Később Louise de la Vallière hercegnő, majd Madame de Montespan is viszonyt folytatott az uralkodóval.

Láthatjuk tehát, hogy a francia udvart mindkét korban nagyban meghatározták az érzelmek, a mulatságok és a fényűzés. Madame de Lafayette kutatásai során észrevehette, hogy ez jellemezte a 100 évvel korábbi udvart is, és akarva-akaratlan vegyítette személyes tapasztalatait olvasmányaival és megalkotta Clèves hercegnő történetét.

 

forrás: Kalamár Nóra, szakdolgozat, Piliscsaba, 2010.